SP Masszázs I.e.199-130, Római Birodalom
A római kor legnagyobb orvosa, GALENUS (i.e.100) volt az egészségügyi felvilágosítás első képviselője. Az "Egészség megóvásáról" című munkájában kifejti, hogy a természet maga gyógyít, s az orvosnak fel kell ismernie és segíteni a természet gyógyhatásait. Átvette HIPPOKRATÉSZ tanait, s "Tripsis" című munkájában javallatokat állított fel a masszázsra.
Új masszázsfogásokat vezetett be, s ezeket gimnasztikával kombinálta. A masszázs tehát a legrégibb gyógyeljárások közé tartozik. Görög elnevezésének szó szerinti fordítása gyúrást jelent, amely a gimnazeionokban (tornacsarnok) a torna mellett alkalmazott masszázst, az izmok mechanikus gyúrását, a keringés javítását, és a mozgató szervrendszer karbantartását jelentette.
IX. század, arabok
Az arabok továbbvitték GALENUS tanait, s a masszázst gimnasztikával kombinálták. Ebben az időben az arab iskolák magasabb szintűek voltak, mint az európaiak.
Salernoi iskola
Egészségvédelemmel, ezen belül a mozgással és masszázzsal foglalkozott.
Reneszánsz
Emberközpontúsága az antik világ gyógyító gondolatait folytatta, s vitte tovább. Ezt tükrözik HIERONYMUS páduai tanár modernnek ható gondolatai; "De arte gimnastica" című művében a testedzés egészségmegőrző hatását hangsúlyozza.
XII. század
FRANCIS FULLER brit orvosa masszázst és a testgyakorlást már a gyógymódok közé sorolja.