XV.század

NICOLAS ANDRY francia orvos ír a prevencióról, a tartó-mozgató szervrendszer funkcionális szerepéről.

1517-1590

Pare

AMBROISE PARE fiziológiai és anatómiai ismeretekre alapozta a masszázst, s mint gyógyító eljárást írja le.

1600, PARACELSUS Németországban

Szintén az anatómiai és élettani alapokat látja fontosnak, s PARE-val azonos nézeteket vall.

A XVIII. századtól

A masszázs mint mechanikai úton kivitelezett eljárás, mechanoterápia néven válik ismertté.
A masszázs szó francia eredetű, bár eredetére tekintve különböző nézetek vannak. A masszázs szó gyökerei: görög, arab, szankszrit. Világos fogalmunk eredetéről igazán nincsenek. A tulajdonképpeni masszázs szót valószínűleg a XVIII. században a franciáktól vették át a fogások elnevezésével együtt.
Magyarországon MÁTYUS PÁL a hippokratészi eszmékre alapozva az egészség kulcsát a testmozgásban, a helyes táplálkozásban, valamint a fürdőkben és a masszázsban látta.

A masszázs fejlődése a XIX. században

Ling

A mechanoterápia területén az un. "svéd korszak" kezdődött, P H. LING (1776-1839) svéd vívómester és tornatanár munkájával. A masszázsfogások összegyűjtésével és rendszerezésével megadta mai formáját, melyet klasszikus svéd masszázsnak nevezünk. Stockholmban gimnasztikai centrumot létesített, s itt oktatta ismereteit a masszázsról és a gimnasztikáról.

LING módszere impulzust adott a masszázs fejlődésének Európában. Módszere ismertté vált, technikáját az amerikaiak is átvették. A LING szerinti masszázst Amsterdamban METZGER (1839-1901) vitte tovább, összegyűjtve az addigi tapasztalatokat, a fogások hatásmechanizmusát és javallatait leírva.